Miért szeretnek hintázni a gyerekek? Mert a hintázás repülés, az ég meghódítása, maga a mámor, a filmekben is a szabadság szimbóluma. És mert a legősibb mozgás, amivel fejleszthetik az idegrendszerüket, és megnyugtatják magukat. Már az egészen pici babáknál is megfigyelhetőek ringatózó, hintázó mozdulatok, de nagyobb gyerekeknél már teljesen egyértelmű, hogy lelki trauma esetén a belső feszültséget ringatózással enyhítik.
A magzat már az anyaméhben megtapasztalja a hintázást, hiszen kellemes ringatózást érez, ami megnyugtatja őt. Már a méhen belüli fejlődésnek is nagyon fontos állomása az egyensúlyozó rendszer kialakulása. A magzat legelső érzékszerve az egyensúlyozó rendszer, az összes inger, ami ér bennünket, azon keresztül jut el a fejlettebb agyi területek felé. A vesztibuláris rendszernek is nevezett érzékszervünk tökéletes működésének a segítségével tudjuk érzékelni a testhelyzetünket és megtartani az egyensúlyunkat. A születés után a rendszert tovább kell fejleszteni, és össze kell hangolni a többi érzékszerv működésével, mert az összes többi érzékszerv ennek hatására kezd el fejlődni. Az egyensúlyozó rendszer teljes kifejlődése csak 7-8 éves korban fejeződik be, ezért igénylik a gyerekek egészen kisiskolás korig a hintázást.
A hintázás során az egyensúlyi szerv ingereket kap, így lehet a hinta egy nagyon hatékony, szórakoztatva fejlesztő eszköz. A gravitáció következtében a hinta fellendülés után mindig lefékez, majd újraindul. Anna Jean Ayres a – később Ayres- vagy magyarul időnként Írisz-terápiának elnevezett – szenzoros integrációs terápiához végzett kutatásai során jött rá, hogy a mozgásindítás és a megállítás az egészséges fejlődésű gyerekeknél azonos számban van jelen. Minél több mozgásmegállító funkció alakul ki, annál koordináltabb maga a mozgás is. Hintázás során a gyermek ezt a mozgássort először csak érzi, később képessé válik befolyásolni, uralni.
Az „egyszer fenn-egyszer lenn” élménynek köszönhetően a gyermek elsajátítja a téri tájékozódást, emellett testének összes izma fejlődik és megtanulja koordinálni izommunkáját. A test teljes koordinációs összehangolódása a biztos egyensúlyozás képességét eredményezi. Ennek következtében alakulnak ki a precízebb izommozgások, azaz a finommotorika, amelynek jó működése az írástanulás elengedhetetlen feltétele. A sokat hintázó gyerekek kézügyessége szakemberek szerint fejlettebb, festésben, rajzolásban magasabb szinten állnak, mint társaik. A hinta hatékony diszlexia-prevenciós eszköz is, a rendszeresen hintázók között kevesebb az olyan gyerek, aki a b, p, d betűket keveri.
Eddig is tudtuk, hogy a hintázás segít abban, hogy a gyerekek kimozogják magukat, viszont kutatások arra is rávilágítottak, hogy ennek az az oka, hogy közben természetes úton növeli a szerotoninszintet. A szerotonin fontos szerepet játszik az alvás, az étvágy, a testhőmérséklet szabályozásában. Kutatások azt bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akiknél alacsony a szerotoninszintjük, ingerlékenyebbek, feszültebbek. A ritmikus mozgás biztosítja tehát a jó alvást, étvágyat, hangulatot, azaz gyermekünk kiegyensúlyozottságát.
