Milyen a jó játszótéri ütéscsillapítás?

Sok szülő rémálma, hogy a gyerek leesik a mászókáról, kitöri kezét-lábát, betöri a fejét. A megfelelő ütéscsillapítással elkerülhető, hogy a felhőtlen játék öröme helyett a kórházba kelljen rohanni. Szerencsére a szabadtéri játékok biztonsága alapvető fontosságú kérdés a jogszabályalkotók számára is. A közterületi játszóterek biztonságát szabályozó rendelet ugyan nem vonatkozik a magánkerti játszóterekre, ám ezeket ugyanúgy gyerekek használják, ezért mi minden esetben javasoljuk megrendelőinknek a szabvány szerinti telepítést. Mert a biztonságra törekvés a legfőbb szempontunk tervezésnél és kivitelezésnél egyaránt.

Az MSZ EN 1177:2008 szabvány részletesen szabályozza az ütéscsillapító játszótéri talajok alkalmazását, telepítését, karbantartását. A mostani új generációs, a mai gyerekek igényeinek megfelelőbb játékok egyrészt magasabb építésűek, mint a szüleik által 20-30-40 éve használtak, másrészt nagy részüket többen használják egyszerre. Noha ez összetettebb játékra ad lehetőséget, a csoportos használat és a nagyobb esésmagasság megsokszorozza az esésből eredő balesetek valószínűségét.

Minden játszóeszköznek meghatározott esési tere van, ez az eszköz talajra vetített kerületénél 1,5-2,5 méterrel szélesebb. Ezen a területen belül más eszköz, fa, pad, szegély nem helyezhető el. Az ütéscsillapító talaj kiválasztásánál meg kell határozni a játék legnagyobb esési magasságát, azaz tulajdonképpen a legmagasabb pontot, ahonnan leeshet a gyerek, ez például mászóka esetén annak a legmagasabb foka.

A „természetes” füves talaj csak 1 méter esésmagasságig alkalmazható biztonsággal. Homokozók, rugós játékok, mérleghinták körül a füves, karbantartott talaj általában elegendő védelmet nyújt. 1 méter feletti esésmagasságnál már kötelező a speciális ütéscsillapító talaj alkalmazása, amely lehet laza esésvédő talaj (homok, gyöngykavics, faháncs, faapríték), új telepítésnél minimum 50 cm vastagságban. Illetve lehet szintetikus burkolat, ami a gyakorlatban az ütéscsillapító gumilapot jelenti.

A megfelelő ütéscsillapító réteg kiválasztásánál többféle szempontot kell figyelembe venni. Tapasztalataink szerint ugyan a természetes, laza burkolatok beruházási költsége alacsonyabb, mint a gumilapoké, használati értékük viszont jóval alacsonyabb. Gyakrabban kell őket cserélni, felújítani, jóval magasabbak a karbantartási költségeik, emiatt hosszabb távon pénzügyileg is előnytelenebb megoldást jelentenek.

Szempont lehet az is, hogy a kavics, homok, faháncs használat közben „átrendeződik”, mert a gyerekek feltúrják, kifekszik, így már nem biztosítják megfelelően az előírt védelmet. A természetes talajanyagokhoz képest a gumilapok tartósabbak, 10-15 évig is megfelelő szolgálatot tehetnek, míg hatékonyságuk ez idő alatt nem csökken. Fagyás, nedvesség nem tesz bennük kárt, az időjárás viszontagságainak ellenállnak. Fenntartási költségük elenyésző, nem igényelnek karbantartást. Vízáteresztő képességüknek köszönhetően eső után gyorsan száradnak, nem csúsznak. Nem mellékes, hogy gyermekeink környezetvédelmi neveléséhez is hozzájárulnak, hiszen újrahasznosított autógumi-granulátumból gyártják őket.

Comments are closed